Bevezetés: A gyártási folyamatműanyag termékekfőként négy kulcsfontosságú folyamatot foglal magában: formázás, felületkezelés, nyomtatás és összeszerelés. A felületkezelés elengedhetetlen része. A bevonat kötési szilárdságának javítása és a bevonat jó vezetőképes alapja érdekében elengedhetetlen az előkezelési eljárás.
Műanyag termékek felületi előkezelése
Főleg bevonatkezelést és bevonatkezelést foglal magában. Általában a műanyagoknak nagy a kristályossága, kicsi a polaritásuk vagy nincs polaritásuk, és alacsony a felületi energiájuk, ami befolyásolja a bevonat tapadását. Mivel a műanyag nem vezető szigetelő, nem lehet közvetlenül a műanyag felületre bevonni az általános galvanizálási eljárás előírásai szerint. Ezért a felületkezelés előtt el kell végezni a szükséges előkezelést, hogy javítsuk a bevonat kötési szilárdságát, és jó tapadási szilárdságú vezetőképes alsó réteget biztosítsunk a bevonat számára.
A bevonat előkezelése
Az előkezelés magában foglalja a műanyag felület zsírtalanítását, azaz a felületen lévő olaj és leválasztó anyag tisztítását, valamint a műanyag felület aktiválását a bevonat tapadása érdekében.
1. Zsírtalanítás
Zsírtalanítás aműanyag termékek. A fémtermékek zsírtalanításához hasonlóan a műanyag termékek zsírtalanítása történhet szerves oldószeres tisztítással vagy felületaktív anyagokat tartalmazó lúgos vizes oldatokkal. A szerves oldószeres zsírtalanítás alkalmas paraffin, méhviasz, zsír és egyéb szerves szennyeződések műanyag felületről történő tisztítására. A felhasznált szerves oldószernek nem szabad feloldania, megduzzadnia vagy megrepednie a műanyagnak, alacsony forráspontú, illékony, nem mérgező és nem gyúlékony. A lúgos vizes oldatok alkalmasak lúgálló műanyagok zsírtalanítására. Az oldat nátronlúgot, lúgos sókat és különféle felületaktív anyagokat tartalmaz. A leggyakrabban használt felületaktív anyag az OP sorozat, azaz az alkilfenol-polioxietilén-éter, amely nem habzik és nem marad meg a műanyag felületen.
2. Felületi aktiválás
Ennek az aktiválásnak a célja a műanyagok felületi tulajdonságainak javítása, vagyis a műanyag felületén néhány poláris csoport létrehozása, illetve annak érdesítése, hogy a bevonat könnyebben nedvesedhessen és adszorbeálódhasson a munkadarab felületén. Számos módszer létezik a felületaktivációs kezelésre, mint például a kémiai oxidáció, a lángoxidáció, az oldószergőz-maratás és a koronakisüléses oxidáció. A legszélesebb körben alkalmazott kémiai kristályoxidációs kezelés, amely gyakran krómsavas kezelőfolyadékot használ, tipikus képlete 4,5% kálium-dikromát, 8,0% víz és 87,5% tömény kénsav (több mint 96%).
Egyes műanyag termékek, például a polisztirol és az ABS műanyagok közvetlenül bevonhatók kémiai oxidációs kezelés nélkül. A kiváló minőségű bevonat elérése érdekében kémiai oxidációs kezelést is alkalmaznak. Például zsírtalanítás után az ABS műanyagot híg krómsavas kezelőfolyadékkal lehet maratni. Tipikus kezelési formulája 420g/l krómsav és 200ml/l kénsav (fajsúly 1,83). A tipikus kezelési folyamat 65 ℃ 70 ℃/5 perc 10 perc, vizes mosás és szárítás. A krómsavas kezelőfolyadékkal történő maratás előnye, hogy bármilyen bonyolult formával is rendelkezik a műanyag termék, egyenletesen kezelhető. Hátránya, hogy a művelet veszélyes és környezetszennyezési problémák merülnek fel.
Bevonatbevonat előkezelése
A bevonóbevonat előkezelésének célja a bevonat műanyag felülethez való tapadásának javítása, valamint vezetőképes fém alsó réteg kialakítása a műanyag felületen. Az előkezelési folyamat főként a következőket tartalmazza: mechanikai érdesítés, kémiai zsírtalanítás, kémiai érdesítés, szenzibilizációs kezelés, aktiváló kezelés, redukciós kezelés és kémiai bevonat. Az első három elem a bevonat tapadását javítja, az utolsó négy elem pedig vezetőképes fém alsó réteget képez.
1、Mechanikai érdesítés és kémiai érdesítés
A mechanikai érdesítés és a kémiai érdesítés célja a műanyag felület érdesebbé tétele mechanikai módszerekkel, illetve kémiai módszerekkel, hogy növelje a bevonat és az alapfelület közötti érintkezési felületet. Általában úgy gondolják, hogy a mechanikai érdesítéssel elérhető kötési erő csak körülbelül 10%-a a kémiai érdesítésének.
2, kémiai zsírtalanítás
A műanyag felületi bevonat előkezelésének zsírtalanítási módja megegyezik a bevonat előkezelésének zsírtalanítási módszerével.
3. Szenzibilizáció
A szenzibilizáció bizonyos könnyen oxidálódó anyagok, például ón-diklorid, titán-triklorid stb. adszorbeálása bizonyos adszorpciós képességű műanyagok felületén. Ezek az adszorbeálódó könnyen oxidálódó anyagok az aktivációs kezelés során oxidálódnak, és az aktivátor katalitikus kristálymagokká redukálódik és a termék felületén marad. Az érzékenyítés szerepe a későbbi kémiai bevonatú fémréteg megalapozása.
4. Aktiválás
Az aktiválás az érzékenyített felület kezelése katalitikusan aktív fémvegyületek oldatával. Lényege, hogy a redukálószerrel adszorbeált terméket egy nemesfémsó oxidálószerét tartalmazó vizes oldatba merítsék, így a nemesfém-ionok S2+n oxidálószerrel redukálódnak, a redukált nemesfém pedig lerakódik a a termék felülete kolloid részecskék formájában, amely erős katalitikus aktivitással rendelkezik. Ha ezt a felületet kémiai bevonóoldatba merítjük, ezek a részecskék katalitikus központokká válnak, ami felgyorsítja a kémiai bevonat reakciósebességét.
5. Csökkentő kezelés
A vegyszeres bevonat előtt az aktivált és tiszta vízzel mosott termékeket egy bizonyos koncentrációjú redukálószer oldatba merítik, amelyet a kémiai bevonatnál használnak a mosatlan aktivátor csökkentésére és eltávolítására. Ezt redukciós kezelésnek nevezik. Kémiai réz bevonásakor formaldehid oldatot használnak a redukciós kezeléshez, kémiai nikkelezés esetén pedig nátrium-hipofoszfit oldatot használnak a redukciós kezeléshez.
6. Vegyi bevonat
A kémiai bevonat célja, hogy a műanyag termékek felületén vezetőképes fémfilmet alakítsanak ki, amely feltételeket teremt a műanyag termékek fémrétegének galvanizálásához. Ezért a kémiai bevonat kulcsfontosságú lépés a műanyag galvanizálásban.
Feladás időpontja: 2024. június 13